Vélemény: AI rendszerek az emberi munkaerővel szemben – Valódi váltás vagy csak felhajtás?

Egy AI-alapú cégek hulláma kezdte átformálni a vállalati tájat, és egy újabb leépítési hullám fenyegeti a munkavállalókat világszerte. Bár az AI technológiák fejlődtek és fokozták a hype lángjait, a nagy visszhangot kiváltó bukások azt mutatják, hogy az emberek továbbra is nélkülözhetetlenek – sőt, akár újra is alkalmazhatók.

A ChatGPT 2022-es bemutatója óta milliókban okozott bizonytalanságot a munkavállalókban világszerte. Szakértők – és nem annyira szakértők – állítják, hogy csupán idő kérdése, mikor váltja fel az AI nagy részét az emberi munkaerőnek.

Tehát 2025 az az év, amikor a mesterséges intelligencia végleg átveszi a legtöbb, hagyományosan emberek által végzett feladatot?

Csak néhány napja, a Zoom AI-elsődleges politikájának bejelentése után, a Duolingo bejelentette, hogy ők is hasonló megközelítést fognak alkalmazni, egyre inkább az AI által generált tartalomra és feladatokra, valamint az automatizálásra támaszkodva, miközben szerződéses partnereiktől és több alkalmazottjuktól is megválnak.

A Duolingo vezérigazgatója összehasonlította ezt az új AI-először hullámot a múltban tapasztalt mobil-először transzformációval. Míg sok cég lelkesen lovagol a hullámon, mások – mint a McDonald’s, a Klarna és a nate – jelentős visszaesést tapasztaltak, miután teljes mértékben átölelték a legújabb AI technológiákat.

Legutóbbi tanulmányok szerint az AI rendszerek 2025-ben valóban erősebbek, de gyakrabban hallucinálnak, és szélesebb közönséghez jutnak el, mint valaha. Mindez 2025-té teszi a munkaerő jövőjének egyik legzavarosabb és legellentmondásosabb évévé.

Csalások, hibák, és kínos kudarcok

Bár sok cég úgy dönt, hogy az AI-t az emberi munkaerő előbbre helyezi különböző feladatokban, még mindig kérdéses, hogy ez végül bölcs döntésnek bizonyul-e. Néhány nagy hírverésű esetben az AI kudarcot vallott – néha látványosan.

Az elmúlt napokban újabb leépítési hullámot láttunk a nagy technológiai cégeknél. A Microsoft több mint 6000 munkavállalótól vált meg – ami a munkaerő 3%-a -, míg az Amazon körülbelül 100 állást szüntetett meg a szolgáltatások és eszközök területén, és a Google mintegy 200 pozíciót számolt fel a partnerségek és értékesítések terén.

Sokan a mesterséges intelligencia rendszerek növekvő használatával magyarázzák a leépítéseket, amelyek az alkalmazottak helyettesítésére szolgálnak. Azonban, még ha ezek a döntések közvetlenül is köthetők a fejlett technológiák alkalmazásához, a váltás valódi költségeit és hatásait még nem sikerült meghatározni.

A mesterséges intelligenciát is kirúgják

A McDonald’s és az IBM három évvel ezelőtt bejelentett együttműködésben a mesterséges intelligenciát arra képezték, hogy az autós kiszolgálóknál vegye fel a vásárlói rendeléseket – egészen addig, amíg egy sor kínos vásárlói élmény nem kezdett el terjedni a közösségi médiában. A 260 McNuggets rendeléstől a szalonnás fagyig, több felhasználó is videót töltött fel, amelyben bemutatták, hogy a McDonald’s mesterséges intelligencia rendszere nem érti a kéréseiket, és még a “stop!” kiáltás sem törölte a bot által összeállított ételek kiválasztását.

2024 júniusában a McDonald’s belső memorandumot adott ki, amelyben bejelentette a partnerség megszűnését és a tesztprogram leállítását, amelyet az Egyesült Államokban több mint 100 étteremben vezettek be.

Természetesen a McDonald’s AI botránya nem volt egyedülálló eset. Az Air Canada virtuális asszisztense tavaly nagy hírt csinált, amikor félreinformálta egy ügyfelet a gyászolási szabályzatokról. Miután az utas a chatbot tanácsa alapján vásárolt két jegyet nagymamája halála után, beperelte a légitársaságot. A bíróság az utas javára döntött, és az Air Canada-nak vissza kellett térítenie a jegyek árát. A chatbotot azóta eltávolították a légitársaság weboldaláról, és már nem üzemel.

Aztán ott vannak azok az AI modellek, amelyek egyszerűen nem teljesítettek olyan jól, mint várták. A Klarna, az AI korai alkalmazója az emberi ügyfélszolgálati szerepek helyettesítésében, 2023-ban bejelentette, hogy 700 ügynököt cserélt le chatbotokra. Idén korábban, annak vezérigazgatója, Sebastian Siemiatkowski, továbbra is támogatta az AI által vezérelt munkahely-helyettesítést és dicsekedett a sikereivel. De ahogyan a Klarna AI alkalmazása sikeresnek és stabilnak tűnt, a cég emberi munkaerőt kezdett újra felvenni. Kiderült, hogy az olcsó chatbotok “alacsonyabb minőségű” szolgáltatást nyújtottak.

“Valóban, az emberi támogatás minőségébe történő befektetés a jövőnk útja számunkra” – mondta Siemiatkowski a múlt héten a Bloomberggel készült interjúban, elismerve, hogy a chatbotok nem tudnak felérni az emberi szolgáltatás minőségével. Ugyanaz az ember, aki néhány hónappal korábban, februárban azt állította, hogy “a mesterséges intelligencia már képes elvégezni minden olyan munkát, amit mi, emberek végezünk.”

Emberek, akik mesterséges intelligenciának adják ki magukat

Az átláthatóság hiánya, ami néhány cég, például a Klarna esetében a generatív mesterséges intelligencia teljesítményét övezi, bizalmatlanságot szült és kérdéseket vetett fel a technológia valódi képességeiről és eredményeiről. De vannak olyan esetek, amik még ennél is tovább mennek.

Olyan cégek, mint a nate, egy startup, amely azt állította, hogy AI-t használ online vásárlások lebonyolításához, lelepleződtek, hogy külföldi munkásokat foglalkoztatnak alacsony bérekért, hogy AI botoknak adják ki magukat. Csak néhány héttel ezelőtt az Amerikai Igazságügyi Minisztérium kiderítette, hogy a nate valódi automatizáltsági aránya 0% volt.

A cég CEO-ja, Albert Saniger, több mint 50 millió dollárt gyűjtött össze állítólag úttörő technológiájához, adattudósokat, AI eszközöket és szakértőket alkalmazott – de nem adta tudtára a befektetőknek, hogy százakat foglalkoztatott a Fülöp-szigeteken, akik manuálisan végezték azokat a feladatokat, amelyeket az AI-nak kellett volna elvégeznie.

Egy jobb technológia, ami még mindig hallucinál

A másik nagy fenyegetés, amelyre úgy tűnik, nincs megoldás, az hallucinációk. Bármennyire is fejlődnek és lenyűgöző képességekkel rendelkező új eszközöket bocsátanak ki a Google, az OpenAI, az xAI, az Anthropic vagy a Perplexity modeljei, az általuk generált hibák széles körű vitát váltanak ki.

Minden héten új esetek tűnnek fel a chatbot hallucinációkról. Néhány nappal ezelőtt a Google volt a soros, a AI Overviews eszközzel, ami hamis szólásokat magyarázott—be kell vallanom, ez vicces volt—, és nemrég a Grok osztott meg hamis adatokat egy Dél-Afrikában zajló „fehér népirtás”-ról.

A hallucinációs válság most már minden iparágat érint – vagy inkább fertőz? Ez egy növekvő aggodalom az amerikai bíróságokon, ahol az AI által generált félretájékoztatás jogi problémákhoz és drága büntetésekhez vezetett a jogi irodák számára, és még az egészségügyi területet is érinti. A bíróságoktól a közösségi médián keresztül, az ügyfélszolgálaton át, egészen a technológiai vállalatokig.

„Annak ellenére, hogy mindent megteszünk, mindig hallucinálni fognak” – mondta Amr Awadallah, a Vectara startup vezérigazgatója és egykori Google vezető, a New York Times-nak egy közelmúltbeli jelentésben. „Ez soha nem fog elmúlni.”

A munkaerő valódi fenyegetése

Az AI ügynökök megjelenése, valamint a technológiai vállalatok által véghezvitt jelentős fejlesztések az AI eszközökben, olyan cégeket, mint a Zoom és a Duolingo, új intézkedések bejelentésére ösztönözték, amelyek az alkalmazottak helyett az technológiát részesítik előnyben és fogadják el.

Azonban olyan cégek, mint a McDonald’s, a nate és még a Klarna is jelentős példái annak, hogy a lelkesedés és az idő és pénz jelentős befektetése ellenére, az AI még mindig nem képes teljes mértékben kiváltani az embereket.

Azt mondhatnánk, hogy a váltás és a felhajtás is valós, végtére is. De ha megértjük, hogy az AI modellek alkalmazásáért, fejlesztéséért, leépítéséért és felvételéért felelős emberek, akik nagy hatással vannak mind a munka jövőjére, mind annak érzékelésére, hogy mi is történik valójában, felmerül a kérdés:

A munka jövőjét valóban az AI fenyegeti, vagy azok az emberek, akik a piaci döntéseket hozzák?