Az AI használata megugrik a munkahelyeken, és ezzel együtt nőnek a személyiségi jogok megsértésének kockázatai is

Egy új nemzetközi tanulmány szerint az AI széles körben elterjedt a munkahelyeken, majdnem a munkavállalók felénél előfordulnak olyan eszközök, mint például a ChatGPT hibás használata, ami gyakran adatvédelmi kockázatokkal jár.

Egy új tanulmányról számol be a The Conversation, amely szerint bár a legtöbb munkavállaló szívesen alkalmazza az AI eszközöket, mint például a ChatGPT-t a teljesítményük javítása érdekében, sokan közülük kockázatos módon használják ezeket, gyakran munkaadójuk tudta nélkül.

A Melbourne Business School és a KPMG által végzett kutatás 32 000 munkavállalótól gyűjtött adatokat 47 országból. A felmérés szerint a dolgozók 58%-a használ mesterséges intelligencia eszközöket munkájában, és a legtöbb munkavállaló jelentette, hogy ez növelte a hatékonyságot és az innovációt, és javította a munka minőségét.

Ugyanakkor a válaszadók 47%-a elismerte, hogy helytelenül használja a mesterséges intelligenciát, beleértve érzékeny adatok nyilvános eszközökön történő feltöltését vagy a vállalati szabályok megkerülését. Még többen (63%) látták kollégáikat hasonlóan tenni, ahogy arról a The Conversation számolt be.

Aggasztóbb az a tény, hogy mennyire elterjedtté vált a „shadow AI”, amikor a munkavállalók titokban használnak AI eszközöket, vagy saját munkájukként tüntetik fel azok eredményeit. A válaszadók hatvanegy százaléka mondta, hogy nem jelenti be, mikor AI-t használ, míg az ötvenöt százalékuk álcázta már saját munkájának az AI által generált tartalmat.

Ez a titkolózás talán nem meglepő, tekintve a növekvő nyomást, amit a munkavállalók éreznek, hogy nélkülözhetetlennek tűnjenek egy AI által uralm alatt álló munkaerőpiacon. Olyan cégeknél, mint a Shopify, nem csak ösztönzik az AI alkalmazását, de kötelezővé is teszik azt. A cég vezérigazgatója, Tobi Lütke nemrég úgy utasította a munkavállalóit, hogy mielőtt további személyzetet vagy erőforrásokat kérnének, először bizonyítsák be, hogy az AI nem képes elvégezni az adott feladatot.

Hangsúlyozta, hogy az AI hatékony használata ma már alapvető elvárás, és a teljesítményértékelések során azt is megvizsgálják, hogy milyen jól integrálják a munkatársak az AI eszközöket munkafolyamataikba. Azok a dolgozók, akik belevetik magukat az automatizálásba – jegyezte meg – “100-szor több munkát” végeznek el.

Bár ez a hajtás növeli a termelékenységet, szintén táplálja a csendes versengést. A generatív AI-ra való támaszkodás beismerése úgy is értelmezhető, mintha valaki saját szerepét tenné feleslegessé.

Ez az aggodalom világszerte visszhangot talál: egy friss UNCTAD-jelentés figyelmeztetett, hogy az AI akár a világméretű munkahelyek 40%-át is érintheti. Megjegyezte, hogy az AI képessége az ember általában végzett kognitív feladatok elvégzésére a munkahelyek elvesztésének és a gazdasági egyenlőtlenségnek a kísértetét veti fel.

Ebben a környezetben sok munkavállaló dönthet úgy, hogy elrejti az AI használatát, hogy megtartsa a kontroll, a kreativitás vagy a munkahelyi biztonság érzetét, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy megsértik az átláthatósági normákat vagy a munkahelyi szabályzatokat.

A Conversation beszámol arról, hogy az önelégültség egy másik probléma a felülvizsgált tanulmányban, ahol a válaszadók 66%-a mondta, hogy az AI kimenetelére támaszkodtak anélkül, hogy értékelték volna, ami hibákhoz és néhány esetben súlyos következményekhez vezetett, mint például a személyes adatok megsértése vagy anyagi veszteség.

A kutatók sürgető reformokra hívták fel a figyelmet, mivel megjegyezték, hogy csak a munkavállalók 47%-a kapott bármiféle AI képzést. A szerzők erősebb kormányzást, kötelező képzést és a transzparens munkakultúrát támogató munkakultúrát sürgetnek.

Mégis, azzal, hogy a jelenlegi képességek 39%-a várhatóan újraképzést igényel majd 2030-ra, néhány munkavállaló csendben maradhat. Az automatizáció átalakítja a munkahelyeket, a dolgozók pedig elrejthetik az AI használatát, hogy ne tűnjenek fölöslegesnek.